Gombák
Szürke döggombaJellemzés: Közepes vagy kisebb termetű, jellegzetesen szürke, kúpos kalapú, rózsaszínes lemezű, fehér tönkű, vékony húsú, törékeny gombák. Több egymáshoz hasonló faj. Kalap: Kúp alakú, kúposan szétterülő, 3-10 cm széles. Színe szürke, zöldesszürke, zöldesbarnás vagy barnásszürke. Sajátosan zsírfényű, sugarasan szálas-rostos állományú. Feltűnően vékony húsú. Lemezek: Aránylag szélesek, sűrűn állók, a tönköt nem érintik, puhák, törékenyek. Kezdetben szürkésfehérek, később szürkés rózsaszínűek, barnás hússzínűek lesznek. A spórapor rózsaszínű, a spórák is rózsaszínűek, öt vagy hatszögletűek. Tönk: Karcsú, többnyire felfelé kissé vékonyodó, 4-10 cm hosszú, 4-15 mm vastag. Fehér, fehéres színű, és rostosan szálas állományú, törékeny. Hús: Fehéres, puha, a kalapban kissé vizenyős, törékeny. Szag és íz: Szaguk nemritkán sajátságosan kellemetlen, gázra, vegyi anyagokra emlékeztető. A szag többnyire nem erős, van azonban közöttük erősen lúgszagú, ammóniaszagú és rossz ízű is. Termőhely és idő: Erdők talaján, főleg tölgyesben teremnek, de kertekben, árnyékos, nedves, bokros helyeken a növényzet takarásában is találhatók. Ősszel gyakoriak, de van, amelyik előjön korán tavasszal (áprilisban), sőt hűvös időjárásban nyáron is. A tavaszi példányok általában kisebb termetűek, szürkébb színűek, a nyáriak viszont nagyobbak, zöldesebb színűek, az ősziek pedig erősebben rossz szagúak. Mérgezés: A nagy döggombáéhoz hasonló jellegű, de kevésbé súlyos mérgezést okoznak. Elfogyasztásuk után inkább csak enyhe bél- vagy muszkarin típusú tünetek jelentkeznek. Hasonló fajok: Rendkívül hasonlóak a tövisaljagombához, amellyel könnyen összetéveszthetők. De összetéveszthetők még a fenyőpereszkével vagy a többi szürkés kalapú pereszkével is, a széles lemezű fülőkével, vagy akár a szürke tölcsérgombával, amelyektől leginkább a rózsaszínűre váló lemezeikkel különböznek. De hasonlítanak a barna csengettyűgombára is, amelynek tönkje csuklósan ki- fordítható. |
 |
