Gombák
Kesernyés nyárfapereszkeJellemzés: Vörösesbarna, gesztenyebarna, nagy termetű, vas- tag és kemény húsú pereszke. Tönkje barnásan szálas, lemezei rozsdafoltosak, és a nyomáshelyeken barnulnak. A lemezek fehérek. Kalap: Félgömb alakúból domború, majd kiterülő, 5-18 cm. A kalap színe sokszor barnásvörös, téglaszínű barna, középen gyakran sötétebb, gyakran sugarasan szálas. Lemezek: Fehérek vagy ritkábban sárgásak, rajtuk vörösesbarnás foltok látszanak. A nyomáshelyeken barnulnak. Tönk: Eléggé egyenletesen hengeres, de gyakran lefelé vékonyodó, 5-15 cm hosszú, 1-3 cm vastag. Előfordul vastagabb tönkű is. Alapszíne fehér, de sokszor vörösbarna vagy rozsdabarna, szálas, pikkelyes. A kalap alatt egy darabon fehér, lejjebb barnásan elszíneződő. Hús: Fehér, de lehet sárgás vagy szürkés is. A kalapban vastag, a tönkben lefelé fokozatosan barnuló, rostos, merev. Szag és íz: Gyengén, de jellegzetesen liszt- vagy földszagú, gyakran kissé szappanszagú. Íze többé-kevésbé kesernyés, különösen a tönkben kesernyés utóízű. Termőhely és idő: Nyár végétől késő őszig terem, erdőben, ligetekben, útszéli fasorokban, különösen nyárfák alatt. A nyárfaligetekben ősszel nagy tömegben, seregesen találjuk, még szárazabb időjárás esetén is. Felhasználás: A kevésbé keserű ízű változatait több helyen eszik, keserű tönkje nélkül, leforrázva, esetleg forrázás nélkül. Rossz íze miatt nem ajánlható fogyasztásra. Hasonló fajok: Legközelebbi rokonai közül a kesernyés pereszke karcsúbb, sötétebb színű, lomberdőben terem, és nálunk kevésbé gyakori. Fenyőerdőben, hegyvidéken további közeli rokon fajok is előfordulnak, és akad közöttük olyan is, amely enyhén mérgező. |
 |
